A sziget fekvése és nagysága

Kréta a 34-35. északi szélességi fokon és a 23-26. keleti  hosszúsági körön fekszik, Európa és Afrika között a Líbiai és az Égei-tenger határán. Görögország legdélibb és legnagyobb szigete, területe 8 300 négyzetkilométer. Athéntól kb. 260 km-nyire délre, Afrikától mindössze 300 km-re északra fekszik. Kelet-nyugati irányban csaknem 260 km hosszúságú, észak-déli irányban a legnagyobb szélessége megközelítőleg 60 km. Legnagyobb folyója, a Geropotamos a déli Messara síkság termékeny földjeit öntözi.

A sziget közigazgatásilag négy kormányzási kerületre /nomoi/  tagozódik. Kelet-Kréta alkotja a Nomosz Lasszithi kerületet, ide tartozik az északi partvidék két városa, Ajosz Nikolaosz és Szitia, valamint a déli partvidék települése, Ierapetra. Középső-Kréta Nomosz Iraklion és Nomosz Rethimnon kerületre oszlik, melyek nevüket az északi partvidék két nagy városáról kapták. A sziget nyugati részén található a Nomosz Chania kerület.

Éghajlata

Kréta egyes területein igen eltérő klíma uralkodik. Az északi partvidék tipikusan mediterrán, a Líbiai- tengernél lévő déli partvidék éghajlata ezzel szemben csaknem szubtrópikus, ehhez társul a sziget belsejének hegyvidéki éghajlata. A mintegy 300 napsütéses napot figyelembe véve, Kréta a Földközi- tenger napsütésben egyik leggazdagabb  szigete. A májustól októberig terjedő időszakban nagy szárazság uralkodik ezen a területen, melyet november elejétől március-áprilisig tartó esős időszak vált fel.

Krétán rövid a tavasz , forró és tikkasztó a nyár, hűvösebb az ősz, de a hőmérő higanyszála még télen is ritkán süllyed 8 °C alá. Nyáron déltől estig 40 °C- ról 15- 20 C- ra csökken a hőmérséklet.

Földrajzi adottságai, növény-, és állatvilága

Geológiailag Kréta egy erős gyűrődés része, amely a Peloponnesos délkeleti csücskétől /Maleas-fok/ Kitheran, Karpathoson és Rhodoson keresztül egészen  Kis-Ázsiáig húzódik. E gyűrődés legmagasabb pontja az Ida -hegy  (2456 m). A sziget kelet-nyugati irányban húzódó hegylánca négy nagy hegytömbre oszlik: Keleten emelkedik a Szitia-hegység az Afendis Stavromenos /1476 m/ csúccsal és a Lassitiotika-hegyek a Diktivel. A Dikti közepén találjuk a Lassithi- fennsíkot, Kréta legnagyobb és legjelentősebb fennsíkját. A hegység déli része különösen gyönyörű.  Az utolsó, alacsonyabb, de szintén lenyűgöző hegylánc délen van, Siteia  környékén. A hegyek errefelé hangulatos falvakat és kevéssé ismert, történelem előtti, illetve történelmi helyeket rejtenek. E falvak legtöbbje megőrizte középkori életformáját.

A sziget mezőgazdaságilag megművelhető területekben gazdag részei a hegyvonulatoktól délre, Kréta közepén fekszenek. Ezek egyike a Messzara- síkság, óriási, több száz éves és rengeteg fiatalabb olajfával. A Messzara- síkságon áthaladó látogató eléri Kréta legszebb és legizgalmasabb régészeti helyeit is. Nyugat felé pedig remek kilátása nyílik a megszámlálhatatlan melegházra, melyekben egész évben gazdagon terem a paradicsom, uborka, dinnye. De Kréta üvegházaiban bőségesen szüretelik a kivit, sőt a banánt is. Messzarán kívül is találunk még több kisebb, bőven termő területet, melyeknek jóléte és gazdasága éles ellentétben áll a sziget kopárabb részeinek helyzetével. Az üvegházi növények termesztésétől eltekintve Krétán hagyományosan foglalkoznak szőlőműveléssel, gyümölcsösöket és narancsligeteket láthatunk és mindenütt megtalálhatjuk az olajfákat. Az olajfánál kisebb szentjánoskenyérfa - melynek sötét színű, hosszúkás hüvelye van - főleg keleten igen gyakori. Termését, a  „babszemeket” az állatok takarmányozására használják.

Kréta legnagyobb strandjai az északi part mentén találhatók, ott, ahol a nagy turistaközpontok kialakultak. Több kilométernyi homokos, néhány homokos- kavicsos, illetve sziklás partot vettek birtokukba a fürdőzők. Mind a keleti, mind a nyugati oldalon van néhány elérhetetlennek tűnő, távoli, strandolásra alkalmasnak tűnő hely is, a sziget déli részén pedig rendkívüli lenyűgöző partszakaszokat találunk.

A Mítoszok

Zeusz beleszeretett Európába, a főníciai király, Agenor lányába. Bika képében Európát krétára szöktette. Három gyermeket nemzett neki : Mínoszt, Rhadamanthiszt és Saperdont.

Mínosz lett Kréta királya, Rhadamanthiszt Phaisztoszban székelt, Saperdon palotája Malliában volt.

Mínosz rendkívül jóságos király volt. Poszeidon megerősítette Mínosz királyi pozícióját. Erre ő egy gyönyörű bikát ajándékozott neki, amit egy oltáron kellett volna feláldoznia. Mínoszt annyira megragadta az állat szépsége, hogy egy másik bikát áldozott fel. Poszeidon ezért bosszút forralt Mínosz ellen : Poszeidon akarata érvényesült és Mínosz neje, Pasiphae beleszeretett az erős fehér bikába. Pasiphae ezt elmondta Daidalosznak, aki megígérte, hogy segít neki : fából készített egy tehenet, amelyet tehénbőrbe öltöztetett. Pasiphae elrejtözködött benne, hogy íly módon becserkészhesse a bikát. Majd hamarosan jött a bika és meghágta a fatehenet és nemzették Minotauruszt, a bikafejű embert. Mínosz elakarta kerülni a botrányt, ezért megkérte Daidaloszt, aki épített egy labirintust, hogy elrejtsék a szörnyet. Egyszer Mínosz Androgeusz nevű lányát Athénbe küldte bikaviadalra, amelynek során mindegyik állat elpusztult. Ezután Mínosz engesztelésképpen azt kérte az athéniaktól, hogy kilencévente hét fiatalembert és fiatalasszonyt Krétára a Minotaurusz eledeleként vessenek be a labirintusba.

Amikor eljött megint az ideje, hogy az athéniak elküldték a fiatalokat, Thészeusz - Athén ünnepelt hőse- a fiatalok közé keveredett. Véget akart venni az athéniak bánatának és megölni a Minotauruszt. Thészeusz apja, Aigeusz nagyon aggódott fia elhatározása miatt. Abban állapodtak meg, hogy Thészeusz sikeres visszatérésekor fehér vitorlát fog felvonni hajójára. Miután megérkezett Knosszoszba, Mínosz egyik lánya, Adriadne beleszerett, aki megígérte neki, hogy segítségére lesz a Minotaurusz megölésében, ha feleségül veszi és elviszi Athénba. Thészeusz belegyezett a házasságba és Adriadnétől megkapta Daidalosz cérnagombolyagát, hogy a labirintusból megmutassa a visszautat. Thészeusz legyőzte a szörnyet és Poszeidonnak áldozta, aki hálából kedvező visszatérést ígért. Adriadnéval együtt az összes athéni elmenekült Krétáról és először Naxosban tartottak pihenőt. Az istenek tanácsára Thészeusz itt hagyta Adriadnét, mert ő már Dionyszosszal volt eljegyezve.

Thészeusz nagy örömében elfelejtette felvonni a fehér vitorlát a fekete helyett. Apja, Aigeusz nagy izgalommal várt rá. Amikor megpillantotta a fekete vitorlát, elkeseredségében a tengerbe vette magát, amelyet róla neveztek el Égei - tengernek.